Biró Előd

Július 19-én indultam el vonattal Csíkszeredából a Budapest-Keleti pályaudvarig, majd átszállással jutottam el Sárbogárdra. Vasárnap érkeztem meg a szállásra, és hétfőn kezdtem el a gyakorlatot. 

Az első napon bemutatták a cég területét és a gépeket. Az első hetet a vetőmagvizsgáló laboratóriumban töltöttem, ahol betekintést nyerhettem a csíráztatás folyamatába, a szárazanyag-tartalom és a nedvességtartalom mérésébe is. Az én fő feladatom a vetőmagok elszórása volt csíráztató papírra, azok feltekerése, majd a hűtőkamrába való behelyezése. Ez a hét nagyon érdekes volt számomra, mert közelebbről megismerhettem a laboratóriumi munka alapjait. 

A második héten a raktárhelyiségben dolgoztam, ahol az volt a feladatom, hogy egy szkenner segítségével információkat rögzítsek az adott tételekről. Például feljegyeztem a vetőmag súlyát, hogy melyik raktárba és hányas sorba kerül, valamint a készárú kiszállításánál a raktárból való kivételt is. Amikor új áru érkezett, egy sorjelölő lapra vezettem az adott tétel kódját, a csővázas tároló kódját és a vetőmag tömegét. Kétféle áruátvevő részleg volt, a szalagos és a garatos, én ezen a héten a szalagosnál dolgoztam.

A harmadik hét első két napján egércsapdákat kerestünk, hogy meg tudjuk nézni található-e bennük méreg. Ezeket az adatokat jegyzeteltem egy papírra, valamint egy térképre is, ahol pontosan látható volt, hogy a raktár melyik pontjain helyezkednek el a csapdák, és van-e bennük méreg. A hét második felét ismét a szalagos átvevőnél töltöttem. Ez a feladat azért volt tanulságos, mert betekintést nyerhettem abba is, hogyan ellenőrzik a raktár biztonságát és higiéniai állapotát. 

A negyedik hét első két napján címkéket ragasztottam a zsákok aljára, majd a kész raklapot, amelyet a gép felpakolt, be is fóliáztam. A harmadik napon „big bageket” akasztottam és töltöttem, a hét hátralévő részében pedig a garatos átvevő egységnél dolgoztam. Itt a feladatom a szkenner használata, a sorjelölő írása és a mérleg kezelése volt. A mérleg kezelésére azért volt szükség, mert a különböző kultúrák fajsúlya eltérő, így például a homoki zab és a rozs azonos térfogatban más súlyt jelent.

Az ötödik hét első napján szintén a garatos átvevőnél voltam, míg az utolsó napon egy részletes körbevezetést kaptam. Megmutatták nekem az összes gépet, betekintést nyerhettem működésükbe és használatukba is. A kedvencem a válogatógép volt, amely szín alapján képes megállapítani, hogy az adott mag felhasználható-e vagy sem. Emellett volt olyan gép is, amely súly alapján válogatott, illetve olyan is, amely a törött magokat szűrte ki egy centrifugális rendszer segítségével.

A gyakorlat végén a laboratóriumban is körbevezettek, ahol részletesen bemutatták a folyamatokat. Megnézhettem a referencia mintákat, amelyek különböző kultúrnövények és gyomnövények magjait tartalmazták. Nagyon érdekes volt látni, mennyi apró részletre kell odafigyelni a vetőmagvizsgálat során.

Összességében számomra egy rendkívül hasznos lehetőség volt ez a gyakorlat, hiszen betekintést nyerhettem egy vetőmag kezelő és -értékesítő cég működésébe. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben is fel tudom majd használni az itt megszerzett tudást és tapasztalatokat. Úgy érzem, szakmailag és emberileg is gazdagabb lettem az itt eltöltött öt hét alatt.