Elekes Hunor

2025. 08. 02. és 26. között én és Horváth Attila szaktársam az Erasmus rövid vegyes szakmai gyakorlatát kihasználva Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb biofarmján bővítettük szakmai tudásunkat. 

A helyszín Balmazújvárostól alig pár km-re a virágoskúti Rózsa Biokert, melynek tulajdonosa Rózsa Péter, aki, ha biogazdálkodásról, talajvédelemről, bivalytenyésztésről van szó egy megkerülhetetlen egyéniség. Rózsa Péter 63. éves és már több, mint 25 éve biogazdálkodást folytat, mind növény, mind állattenyésztés tekintetében, valamint ezen nyers termékeket feldolgozza és mára, mintegy 700 termékből álló palettán minden megtalálható boltjában a zöldségtől és gyümölcstől, a hús és tejtermékeken át, a különböző befőttekig, konzervekig és pálinkáig. Mindezen tevékenységét mára már több, mint 800 hektáron végzi a Hortobágyon. 

Sokágú tevékenységéből szakmai tapasztalata a növénytermesztésben, állattenyésztésben és élelmiszer előállításban megkérdőjelezhetetlen.

Nagy reményekkel, kíváncsisággal és nagyon sok kérdéssel vágtam neki ennek a kalandnak, és így három héttel később hazatérve kijelenthetem, hogy életem egyik legjobb döntése volt, sok mindenben másképp gondolkodok. 

A szakmai gyakorlat során a következő tevékenységeket végeztük és sajátítottuk el: 

Gyümölcsös kialakítása és gondozása – A tevékenység több napot tartott, melynek során megtanultuk, hogy a csemetéket hogyan kell elültetni, kapálni, metszeni és öntözni. A gyakorlat jelentős részét csemete kapálással és metszéssel töltöttük, melynek során megfigyelhettük a különböző fajták jellegzetességeit, valamint azt, hogy a biogazdálkodásban miért fontos a kevert gyümölcsös kialakítása, mely összhangot a fák alatt kapirgáló különböző szárnyasok egészítik ki, amik korlátozzák a gyomokat, trágyáznak és a különböző kártevő rovarokat elfogyasztják.

Állatgondozás – Részt vettünk és segítettünk idén született csikók fajtisztasági vérvételén és chip beültetésén. Rackajuh nyáj háremezésén is jelen voltunk, melynek során az arra alkalmas nőstény juhokat és berbécseket csoportosítottuk. Emellett a mangalica malacok leválasztása az anyakocától is egy érdekes feladat volt. Nagyon sokat tanultunk az állatorvostól, hogy hogyan is kell nyilván tartani az állatokat, valamint a két kezünkkel is megtapasztaltuk a juhok elfogását és fülszám ellenőrzését. Továbbá átláttuk, hogy milyen kritériumoknak kell megfeleljen a gazdaság, hogy az állatok biominősítettek legyenek, kezdve a táplálékuktól, a tartásukon és gondozásukon keresztül, egészen a levágásukig. 

Növénygondozás, gyomlálás, öntözés – Ezek a tevékenységek is több napon át zajlottak, hol a kertészetben, hol a csárda körüli virágoskert gondozása formájában. Itt többek közt gyomláltunk, mindezt egy ottani alkalmazottal, akihez bizonyos szintig fordulhattunk kérdéseinkkel, a különböző gyomokkal és kultúrnövényekkel kapcsolatosan. Megtapasztaltuk, hogy a gyomtalanítás nem is annyira könnyű feladat, mind fizikailag, mind pedig tudás szempontjából, mivel a csárda körüli virágoskertek nagyon sokrétű és változatos viragot és gyógynövényt rejtenek, sokszor nem is voltunk biztosak abban, hogy melyik a gyom és melyik a hasznos növény. Volt szerencsénk együtt dolgozni ifj. Rózsa Péterrel, aki diplomás kertészmérnök, és örömmel válaszolt minden felmerülő kérdésünkre a tápanyag utánpótlástól, a vetésen át, a növénygondozásig, miközben csemegekukoricát pucoltunk vagy paradicsomot szedtünk. 

Méhészkedés – Mivel az egész tanya tökéletes összhangban működik a természet alapvető szabályaival, így a méhek elengedhetetlen tényezői ennek az egésznek. Ezen tevékenységünknek személyes külön kérésünkre tett eleget Péter úr, és részt vehettünk a kaptárak átnézésén, valamint méz begyűjtésen, mely során minden méhekkel kapcsolatosan felmerülő kérdésünkre válasszal szolgáltak.

Termékfeldolgozás – Tevékenységeink változatosságát is bizonyítja az, hogy egyik nap a Hortobágyon tereltük a magyar tarka teheneket, következő nap pedig az élelmiszerfeldolgozó üzemben bazsalikomos sűrített paradicsomot segítünk készíteni. Itt is kielégíthettük kiváncsiságunkat, hogy hogyan is kell mindenféle adalékanyag és tartósítószer nélkül, mégis hosszú éveken át elálló befőtteket, savanyúságokat, konzerveket stb. készíteni.

Ragadozókkal való növényvédelem – Volt szerencsénk megismerni egy növényorvost, Forgács Máriát, aki rendszeresen a kertészetbe látogat és a különböző kártevők ellen ragadozó rovarokat és atkákat hoz a kertészetbe. Vele szórtunk ki a kertészetben fürkészdarazsat és különböző ragadozó atkákat. Tőle is nagyon sok újdonságot tanulhattunk meg. 

Piacra készülés – Mivel a kertészet a legtöbb termékét Budapesten, a biopiacon értékesíti minden szombaton, így minden péntek a különböző termékek begyűjtésével és azok „piacosításával” telt. Ilyenkor szedret, málnát, paradicsomot, petrezselymet, körtét és szilvát szedtünk. Péter úr, hogy ebből is kihozza számunkra a legtöbbet, nem egyszerűen csak betakarítanunk kellett, hanem például a szilva és körte fajtákat név és jellemzőik szerint fel kellett ismernünk, és ezt a vacsorák során számon is kérte.

No till mezőgazdálkodás – A no till mezőgazdálkodás tulajdonképpen a talaj művelése és zargatása nélküli növénytermesztés, melynek során egy évben háromszor megyünk ki a parcellára, egy no till vetőgéppel elvetjük, betakarítjuk a terményt és trágyát juttatunk ki. Ebben is egy pozitív példa a biokertészet, ezzel kapcsolatosan többször is beszélgettünk Péter úrral is és a dolgozókkal is.

Fejés – Egy általunk teljesen opcionálisan választott tevékenység volt, de mégis szívesen jártunk a fejőbe és segítkeztünk a fejésben, kipróbálva magunkat a kisüzemi tejtermelésben. Ugyanígy a bivalyok fejésénél is több alkalommal vettünk részt. 

Termény előállítás és foggazdálkodás – Megfigyelhettük, hogy egy biogazdaságban hogyan állítják elő a téli takarmányt úgy kaszálva, hogy védősávokat alakítanak ki a réti állatok és rovarok számára. Valamint megismerkedhettünk a foggazdálkodással, amelynek lényege, hogy ne a természet ellen, hanem azzal összhangban dolgozzunk, és azt kihasználva tenyésszük állatainkat és termesszük növényeinket.

Fametszés – A gyümölcsfák metszését végeztük, megszabadítva a fákat elszáradt ágaiktól. Ezt is a legnagyobb odafigyeléssel kellett végeznünk, és minden fákon ejtett sebet úgynevezett faseb kezelővel be kellett kennünk.

A mindennapjaink úgy néztek ki, hogy Péter úr reggel kiadta a fent említett feladatok egyikét, és a nap folyamán általában egy dolgozóval voltunk és az instrukciók szerint végeztük a munkánkat. Majd este a vacsoránál, mert legtöbbször Péter úrral fogyasztottuk el, kiboncoltuk, hogy a nap folyamán, amit végeztünk miért is fontos, hogy mondjuk hogyan tud egy gyom hasznos lenni, úgy, hogy a kártevő rovarok előbb azt támadják meg; vagy hogy a kertészet miért van tele haszontalannak tűnő színes virágokkal, hogy bevonzza a méhecskéket; vagy ha nagyon mély témába elegyettünk, mint például az eketalp vagy a különböző talajtípusok öntözése. 

Péter úr nem habozott a táblát sem elővetetni, aki jó tanár módjára, a tábla mellett oktatott minket, nem mellesleg finomabbnál finomabb és különlegesebb borok elfogyasztása mellett téve ezt. Így ismerhettük meg többek közt Kalló Imre borait is. 

Az Erasmus gyakorlat alatt társammal, Attilával is elmélyíthettük a barátságunkat. Megismerhettük Böjthe Áron, marosvásárhelyi leendő kertészmérnököt, aki ugyanezen programmal töltötte ott gyakorlati idejét, akivel szintén egy nagyszerű barátságot kötöttünk.

Szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért mind az Erasmus bizottságának, mind Rózsa Péternek, aki oktatott és mentorált, mind pedig Csibi Mártának, az egyetemi Erasmus koordinátorunknak, aki a papírmunkát végezte számunkra, segített minden kérdésben, mindahányszor értetlenül álltunk elé.